(Rész)megoldások a körbetartozás visszaszorítására

2013-ban még mindig állandó problémát jelent a körbetartozás. A díjfizetés csúszása vagy elmaradása a vállalkozó és a neki bedolgozó alvállalkozók, beszállítók létét, valamint egyes iparágak fejlődését fenyegetheti.

A körbe- és lánctartozás tekintetében a legnehezebb helyzetben a KKV-szektor van, mert az általuk hagyományosan használt finanszírozási források (hitelkeretek, banki kölcsönök) beszűkültek; alacsony a tőkeellátottságuk, folyamatosan pénzforgalmi gondokkal küzdenek. Nem rendelkeznek annyi tartalékkal, amellyel átvészelhetik a kifizetésig eltelő akár 3-4 hónapot. (Nem szólva arról az esetről, amikor egyáltalán nem jutnak az elvégzett munka ellenértékéhez.) A probléma megoldására több javaslat, törvény is született.

Megelőzés
A legegyszerűbbnek látszik megelőzni a bajt a leendő üzleti partnerek pénzügyi helyzetének, megbízhatóságának ellenőrzésével. Több cég is foglalkozik információs bázis összeállításával, adatszolgáltatással, és az internet segítségével is tájékozódhatunk.
Ajánlott a konkrét, egyedi szerződés részeként feltüntetni a jogi garanciákat és biztosítékokat.
A későbbi kifogások megelőzésére jó megoldás a folyamatos kapcsolattartás, a felmerülő problémák azonnali megoldása.
A megelőzést segíti a végrehajtók által összeállított lista is, ami a hitelezők és a gazdasági élet szereplőit hivatott védeni. Mindenki automatikusan bekerül az adatbázisba, aki ellen végrehajtás indul, és az adatokat 10 évig őrzik. http://www.feketelista.hu/mi-ez-a-honlap/. Létezik pozitív céges lista is: www.fehercegek.hu

Kintlevőség-kezelés
Részben a megelőzéshez tartozik. Már a szerződés megkötése előtt megkezdődik, majd a konkrét szerződés kidolgozásával folytatódik. A szerződés időtartama alatt az üzleti partner pénzügyi helyzetét, fizetőképességét meghatározott időközönként elemzik, lejártakor pedig a kintlevőség-kezelő haladéktalanul felhívja az üzleti partnert a teljesítésre.

A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) honlapján megtalálhatók a szövetség tagjai weboldalaikkal együtt. http://www.makisz.hu/

Fordított áfa alkalmazása
A számla az áfa felszámítása nélkül kerül kiállításra, az adót a vevőnek kell befizetnie az állam részére. A vevő akkor is felel az áfa összegéért, ha önhibáján kívül nem tud fizetni. Ugyanakkor jogosult arra, hogy a számlán szereplő áfa összegével csökkentse saját áfa fizetési kötelezettségeit akkor is, ha a számla ellenértékét nem fizette ki. Ebben az esetben a termék/szolgáltatás eladója finanszírozza - akarata ellenére - a vevőt.
Megoldás lehetne, ha befizetési kötelezettség csak akkor keletkezne, amikor megtörtént a kifizetés.

A fedezetkezelő működése az építőiparban
Nagyobb értékű (5,1 M euró) feletti építkezéseknél a megrendelőnek az építkezés, illetve egyes szakaszainak megkezdése előtt át kell utalnia a vállalkozói díjat a fedezetkezelő szervezet (Magyar Államkincstár) vagy valamelyik kijelölt pénzintézet részére. A fedezetkezelő a teljesítések igazolása esetén fizeti ki az előre átvett összegből a vállalkozókat.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fedezetkezelő rendszer lebénul, ha a láncolat bármely pontján szereplő egyetlen alvállalkozóval szemben is felszámolási eljárást kezdeményeznek. Problémát okozhat az is, hogy a már átutalt összegből hibás vagy késedelmes teljesítés miatt díjlevonás nem érvényesíthető, ezek csak utólag követelhetők a vállalkozótól.

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállítása
A TSZSZ az építőipari szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadására nem került sor, kiadása vitás, vagy kiadták, de nem történt kifizetés.A szervezet véleményét a mellékkötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség) érvényesítéséhez is ki lehet kérni.
A szakértői tanács a kivitelezés helyszínén megvizsgálja, hogy megtörtént-e a teljesítés. Amennyiben igen, de a kifizetésre nem, vagy nem a szerződésnek megfelelően került sor, azt is megállapítja, hogy a teljesítésért járó ellenérték megfizetése milyen összegben indokolt. Akkor is készülhet a bíróság által elfogadott teljesítésigazolás, ha azt a megrendelő nem hajlandó kiállítani. (Vagyis a TSZSZ szakvéleménye lesz az, amin a bírósági ítélet alapul.)

Az országgyűlés 2013.03.25-én fogadta el a szervezet felállításáról szóló T/9875 sz. törvényjavaslatot. A TSZSZ-re vonatkozó szabályok július 1-jén lépnek hatályba; a TSZSZ szakvéleményére alapított perre vonatkozó szabályok pedig szeptember 1-jén.

Szakértők szerint a paragrafusok sok mindent szabályoznak, de összességükben nem adnak megoldást a lánctartozás problémájára. Inkább olyan csődtörvényt várnak, ami valóban szigorúan szankcionálja, ha valaki kifizetetlen számlákat hátrahagyva dönti be a cégét, és nem nem engedi, hogy legközelebb tiszta lappal, új céget alapítva folytassa tevékenységét.