Neumann János program - új K+F+I pályázatok

Az egyetemek és gazdaság összekapcsolása keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik kiemelt stratégiai intézkedéscsomagja a Neumann János Program. A Program fókuszában a tudás alapú gazdaság megerősítése áll a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül. Ennek keretén belül meghatározásra került az a 9 intézkedéscsoportból álló komplex intézkedéscsomag, amely hozzásegít a fenti célok eléréséhez.

A Neumann János Program 9 intézkedéscsoportja

1. A magyar kutatások nemzetközi pályára állítása

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) eredményszemléletű megújítása a kutatóintézet-hálózat multidiszciplináris jellegének megőrzése mellett. Ehhez 3 kiemelt beavatkozás végrehajtása szükséges:

• az ELKH irányításának megújítása (Irányító Testület (IT) megújítása, tanácsadó testületek létrehozásának IT és elnöki hatáskörbe rendelése);
• a modellváltó egyetemekhez hasonlóan az ELKH finanszírozási logikájának kiegészítése eredményalapú finanszírozási pillér megteremtésével;
• az ELKH nemzetközi pályára állítása azáltal, hogy a következő években olyan világszínvonalú kutatócsoportok bevonzása a cél a hazai innovációs ökoszisztémában, amelyek jelentősen képesek emelni a hazai kutatások színvonalát.

2. A kiváló innovációs ötletek piacra segítése

Az innovációs eredmények erősítése érdekében szükséges, hogy az NKFIH-t, mint finanszírozó hivatalt (funding office) egy, az innovációs ökoszisztéma szereplőit – ideértve a társminisztériumokat is – aktívan és folyamatosan bevonó szolgáltató ügynökség (agency) egészítse ki. A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) létrehozásának célja, hogy a hazai innovációs ökoszisztémában létrejöjjön egy olyan meghatározó jelentőségű, katalizáló szerepet betöltő, az innovatív ötleteket azok megszületésétől a piaci hasznosításig végigkísérni és támogatni képes, rugalmas szervezet, amely az innováció- és tudománypolitika területén felhasznált források gazdasági és társadalmi hasznosítása biztosításának első számú letéteményese lehet.

A NIÜ legfontosabb funkciói:

1. Az innovációs ökoszisztéma dinamizálása,
2. Mérés, monitoring, hatásértékelés a KFI területen,
3. Innovációs kultúra elterjesztése,
4. Kiemelt programok lebonyolítása.

3. A kutatás-fejlesztési és innovációs befektetések fókuszálása – fókuszban az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság

A fókuszterületek kiválasztása során 3 szempontot vett figyelembe a szakpolitika:

• rendelkezésre álló képességek és kompetenciák (tudomány, K+F, innovációs, ipari, képzett munkaerő tekintetben);
• az adott terület / technológia jövőképessége, azaz mekkora növekedési potenciállal rendelkezik a következő években az adott terület;
• a magyar közösség számára fontos ügyek.

E szempontrendszer alapján az alábbi 3+1 KFI fókuszterület került meghatározásra a Neumann János Program keretében:

a) az egészséges élet megőrzését szolgáló megelőző, gyógyító és ellátó rendszerek támogatása

b) a gazdaság zöld átmenetének és a körforgásos gazdaság kialakításának támogatása

c) a gazdaság és társadalom digitális átmenetének támogatása

d) biztonság és védelem (fizikai- és kibervédelmet biztosító technológiák)

4. Kiszámítható életpálya biztosítása a magyar kutatók számára

A kutatási támogatások három fő típusa Magyarországon (amely megegyezik a nemzetközileg elismert támogatási típusokkal):

• kutatói utánpótlás támogatása;
• kiválósági alapú (excellence-based) kutatási támogatások;
• misszió vezérelt (mission-driven) kutatatási támogatások.

Indokolt a kiválósági alapú kutatási pályázatok egységes, önálló rendszerbe rendezése egy, a nemzetközi gyakorlatban ismert, Research Council típusú testület felállításával. A javaslat alapján az újonnan létrehozásra kerülő Kutatási Kiválósági Tanács válik a jövőben a kiválósági kutatási támogatási programok első számú szereplőjévé, amely testületi (nem jogi személy) formában felel a kiválósági kutatási pályázati kiírások előkészítéséért, valamint a pályázati döntésekért.

5. Kedvezmény a magyar vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, iparjogvédelmi aktivitás erősítése

Szabadalmi bejelentési és fenntartási díjak 75 százalékos csökkentése 4 kiemelt célcsoport esetében (1) magánszemélyek, 2) KKV-k, 3) egyetemek, 4) kutatóintézetek). Emellett 15 százalékos díjcsökkentést terveznek az elektronikus bejelentések esetében, amelynek célja, hogy az iparjogvédelmi ügyintézést minél nagyobb arányban elektronikus útra tereljük.

A formatervezésiminta-oltalmi bejelentési eljárás egyszerűsítése, a bejelentések átfutási idejének csökkentése érdekében – az európai országok túlnyomó többsége jogi szabályozásának, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentésekkel kapcsolatos gyakorlatának megfelelően – megszüntetésre kerül a hivatalból végzett kutatás.

K+F minősítés áttelepítése az SZTNH-ból az NKFIH-NIÜ-be.

Magyar Formatervezési Tanács feladatainak áttelepítése az SZTNH-ból az NKFIH-NIÜ-be.

6. A doktori képzésben résztvevők számának növelése és az innovációs tevékenységek kötelező megjelenítése a tudományos előremenetelben

Stratégiai cél, hogy az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztők száma a jelenlegi 6273 főről 9000 főre emelkedjen, ehhez azonban szükséges, hogy a doktori képzésbe belépők aránya legalább az OECD-átlagot, de lehetőség szerint az osztrák arányt elérje.

Jelen célok elérése érdekében az alábbi intézkedések bevezetése javasolt:

A doktori képzésben résztvevők foglalkoztatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmény bővítése;

Munkavállaló doktori képzésbe történő beíratása esetén a munkáltató által átvállalt önköltség felének kiegészítő támogatásként (matching fund alapon) történő biztosítása;

A doktori képzésben résztvevő hallgatóvá válás elősegítése érdekében 50 százalékos kiegészítő támogatás nyújtása azon felsőoktatási intézmény számára, amely doktori képzésben résztvevő hallgatójától átvállalja a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék megfizetését.

7. Induló innovatív vállalkozások (startupok) finanszírozásának megkönnyítése

Cél a tőkévé konvertálható kölcsön (convertible note) és tőkeelőleg (SAFE note) megteremtése, mint az induló vállalkozások (startupok) finanszírozási eszközeinek alkalmazási lehetősége. Ezáltal egy befektető (legyen az magánszemély vagy jogi személy) úgy tud tőkét befektetni egy vállalkozásba, hogy a tőkebefektetés ellenértékeként járó üzletrész / tulajdonrész mértéke (aránya) nem azonnal, csak egy későbbi befektetési kör során kerül meghatározásra, azaz a részesedésszerzés egy későbbi időpontban történik meg.

8. Tudományos és Innovációs Parkok (Science Parkok) fejlesztése, mint az egyetemek és a gazdaság együttműködési terei

A tudományos és innovációs (Science) parkok fő célja, hogy elősegítse a hazai KKV-k és nagyvállalatok, az induló (startup) vállalkozások és a hasznosító vállalkozások (spin-offok) növekedését olyan jövőbemutató technológiai területeken, mint pl. a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az IoT, a biotechnológia, a virtuális valóság, a robotika, az anyagtudományok, az önvezető járművek vagy a kvantumtechnológia.

Az egyetemek, kutatóintézetek, high-tech cégek, ipari vállalkozások és az induló vállalkozások kombinációja ezeken a tereken tudásmegosztásban, együttműködésben és innovációban gazdag környezetet teremt.

9. Magyar innovációk az egész Kárpát-medencében - külhoni felsőoktatási intézmények támogathatóságának megteremtése

Stratégiai cél a kárpát-medencei, magyar nyelvű felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek támogatása. Legfőbb törekvés, hogy a külhoni magyar felsőoktatási intézmények az egyetemi KFI-re épülő ipari, vállalkozói környezetet tudjanak kialakítani és jelentsenek vonzó életpályát a fiatal magyar oktatóknak, kutatóknak, ezáltal támogatva a szülőföldön maradást.