KKV-knak is megéri a cafeteria 2015-ben?

Bár a kis- és középvállalkozások esetében egyre népszerűtlenebb a cafeteria, még mindig vannak olyan adómentes juttatási formák, amelyek igénybevételével a munkáltató és a munkavállaló is jól járhat.

Adómentes juttatások köre

• vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás (lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható meghatározott feltételek fennállása esetén a teljes vételár, illetve építési költség 30%-ának erejéig, de a támogatás nem haladhatja meg 5 év alatt az 5 millió forintot);
• sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet összegkorlát nélkül;
• kulturális szolgáltatás igénybevételére (színház, múzeum, stb.) jogosító jegy, bérlet legfeljebb évi 50 ezer forint értékben;
• ingyenes számítógép használat;
• kockázati biztosítás (a juttatás adómentes felső korlátja a biztosítási díjhoz kapcsolódik, mely nem haladhatja meg a minimálbér 30%-át, vagyis havi 30.450 Ft-ot);
• védőszemüveg juttatás;
• ingyenes védőoltás;
• bölcsődei szolgáltatás.

A 2015. január 1-jétől hatályos szabályozás két éves keretösszegről rendelkezik:

• a 200 ezer forintot meg nem haladó éves keretösszegről, amely béren kívüli juttatásokkal tölthető fel (ebbe nem tartozik bele a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás);
• a 450 ezer forintot meg nem haladó éves rekreációs keretösszegről, amely akár teljes egészében kitölthető a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatással is. Ez a keret ugyanakkor két részösszegből is állhat: a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből és „minden más” béren kívüli juttatás összegéből (legfeljebb évi 200 ezer forintig).

Adózás
Egyes juttatásokat kisebb adókulcssal lehet igénybe venni, másokat ugyan magasabbal, de még így is megérheti a kkv-knak, hiszen a munkavállalóknak bér és járulékként kifizetett összeget ennél is magasabb adó terheli. 
200 ezer forintos összevont összeghatárig a kifizetők továbbra is a jelenlegi 35,7%-kulccsal adóznak. Amennyiben túllépik ezt a kerethatárt, akkor 51,17%-os kulcccsal adóznak, illetve a 450 ezer forintot meghaladó juttatások adóterhe is 51,17%. A SZÉP kártya esetében 200 000 és 450 000 Ft közötti összegig marad a korábbi 35,7%-os adókulcs.

A béren kívüli juttatások köre

• üdültetés a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében levő üdülőben a minimálbér összegét meg nem haladó értékben;
• a természetben biztosított munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része;
• az Erzsébet-utalvány havi 8000 forintot meg nem haladó értékben;
• a Széchenyi Pihenő Kártyán adott juttatás (szálláshely alszámlán legfeljebb évi 225 ezer forint; vendéglátás alszámlán legfeljebb évi 150 ezer forint; szabadidő alszámlán legfeljebb évi 75 ezer forint);
• az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30%-ának mértékéig;
• a helyi utazási bérlet;
• az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig;
• a munkáltató által havonta:
• az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50%-át,
• az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30%-át,
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-át meg nem haladóan fizetett munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás.

Egyes meghatározott juttatások
Ide tartoznak a béren kívül is adható juttatási elemek közül:

• a munkáltató által minden munkavállaló számára azonos feltételekkel biztosított bármilyen juttatás (termék vagy szolgáltatás);
• a legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék (a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás).

A termék, szolgáltatás közvetlen biztosítása helyett lehetőség van utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz juttatására is. Ezek normál adózású elemeknek minősülnek, melyeket 51,17% adó terhel.

Változatlan marad 2015-ben a közterhek alapjának megállapítása: a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást (eho) a juttatás értékének 1,19-szerese után kell megfizetni.

A közterheket (a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást) a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a munkáltatónak megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt rendelkezések szerint bevallania.